-Semmi nincs ami segíthet?.-nézett Aurorára.
-Talán egy dolog van. De félek hogy fájdalmas lenne és sok kínt kéne megélned.
-Bármit megteszek. Csak kérlek segíts.-nézett rá könyörgően.
-Rendben. Itt kell maradnod. Holnap elkezdünk mindent minnél hamarabb. De nem tudom meddig fog tartani. Ti pedig.-nézett ránk. Jobb lenne ha haza mennétek.
-De..-próbáltam megszólalni de megszólalt újra.
-Figyelj nem tudom meddig fog tartani..Lehet csak pár nap. De az is lehet hogy hetekig vagy akár hónapokig.
-Bella kérlek..menj haza jól leszek.-fordult felém Harry majd megfogta a kezemet.
-Rendben..de a bármi van kérlek értesíts.-pillantottam Aurora felé aki csak bólintott egyet.
~*~*~*~*~*~*~
*1 hónappal később*
Csak teltek a napok de semmi hír róla. Fogalmam sincs hogy éle még vagy hogy jobban van e már. 1 hónapja hogy hazajöttem vagyis a fiúkhoz. Ledöbbentek az egészen amit elmeséltem nekik és ők is aggódnak. Lana pár hete elutazott nem mondta miért de megígérte megpróbál sietni. Barátnőimmel nem nagyon beszéltem nem nagyon tudom mi van velük szünet van talán elmentek valahova. És ami még ennél rosszabb Apuról semmi hír írtam neki de nem válaszolt. Remélem minden rendben van vele.Próbálom úgy elterelni a gondolataimat hogy dolgozom. A főhadiszállásról mindig kapok célpontokat akiket lekel vadászni így legalább valamennyire elfoglalom magamat. De akkor is érzem hogy hiányzik belőlem egy darab.
Harry szemszöge:
Fogalmam sincs mennyi ideje lehetek már itt. Teljesen elvesztettem az időérzékemet. Lehet sőt biztos hogy a sok vérveszteség miatt. Aurora ezt a megoldást találta a legbiztosabbnak. Nem jelentek senkire veszélyt és ha eléggé legyengülök akkor beletud látni a fejembe és kideríteni ki volt az aki rámtette az átkot. Egy asztalon fekszem kezeim és a lábaim is kifeszítve. Mély sebeket ejtett rajtam és azokba belerakott egy fém szerkezetet amit valamilyen főzetbe belemártott így nehezebben gyógyulok. Elsőnek kínszenvedés volt amikor elhelyezte őket de most hogy levagyok gyengülve legtöbbször csak alszok vagy félálomban vagyok. Mindig Bella arca jelenik meg vagy jó álmaim vannak de a legtöbb rémálom.
-Rendben vagy?..-hajolt fölém hirtelen a semmiből Aurora.
Megszólalni nem nagyon tudtam így csak bólintottam egyet.
-Lassan talán már betudok látni a fejedbe. Már 1 hónap eltelt. De nagyon jól haladunk.
Szóval 1 hónapja vagyok itt. Kevesebb időnek tűnt de szeretnék már túl lenni rajta. Szúrást éreztem a karomban. Tudtam hogy megint altatót kaptam. Auróra szerint így könnyebb nem szenvedek annyit mint először. Éreztem hogy még jobban zsibbadok nem kellett sok és újra elnyelt a sötétség...
