I.évad 3.rész

Hirtelen kopogtam az ajtón és amilyen gyorsan csak tudtam felpattantam az ágyról sejtettem hogy a csajok jöttek meg. És ahogy sejtettem Anna és Stef állt előttem mosolyogva. Gyorsan bezártam az ajtót és elindultunk hogy jól kibulizzuk magunkat. Gyalog mentünk mivel elég közeli helyet választottunk és még plusz az a jó benne hogy italhoz nem kérnek személyit így ihatunk is nyugodtan. Már messziről lehetett hallani a zenét ahogy egyre közeledtünk úgy hangosodott a zene. Mikor odaértünk beléptünk az ajtón és egyből megcsapott a pia illata de nem bántam rögtön elvegyültünk a tömegben. Én persze egyből a bárpultot kerestem meg.
-Egy Jack Daniels-t kérek.-mondtam a pult mögött álló lánynak.
-Nem lesz az egy kicsit erős egy ilyen gyönyörű lánynak?.-szólalt meg mellettem hirtelen egy srác.
-Ne....-megakadt a számon a szó mert a célpontommal találtam magam szembe és ilyenkor nem hozok magammal semmit ez hihetetlen.
-Na mivan elakadt a szavad.-mondta mosolyogva.
-Nem és a kérdésed a válasz nem nem erős.-feleltem magabiztosan remélve hogy nem az a fajta aki tud a gondolataimba olvasni.

Zayn szemszöge:
Egy lány hangját hallottam hirtelen amikor elmeredtem a semmibe.
-Egy Jack Daniels-t kérek.-mondta.
-Nem lesz az egy kicsit erős egy ilyen gyönyörű lánynak.-kérdeztem rá mert hát eléggé bombázó volt.
-Ne...-nézett rám hirtelen de megakadt a szava.
Kíváncsi lennék rá min gondolkozik de sajna én nem tanultam ki ezt a képességet mint Harry,Louis és Niall de nekem már késő  nem tudnám megtanulni.
-Na mivan elakadt a szavad.-mondtam mosolyogva.
-Nem és a kérdésedre a válasz nem nem erős.-mondta magabiztosan.
Nem bírok uralkodni magamon egyszerűen ahogy hallom hogy lüktet a vére egyre jobban érzem a vágyat hogy rávessem magamat.
-Táncolsz velem?.-kérdeztem.
-Hát oké.-kicsit sokáig tartott a válasz de beleegyezett.
Egy gyors számra mozogtunk mindketten de hirtelen lassúra váltott  szám gondolkozás nélkül magamhoz rántottam ahogy éreztem nem ellenkezett. A fejét a vállamra hajtotta de kár volt mert így még közelebről éreztem vérre illatát. Nem lehet baj ha csak egy kicsit megkóstolom csak egy kicsibe nem hal bele csak kicsit iszok a véréből hajoltam egyre közelebb a nyakához. Már majdnem belekóstolhattam amikor egy kéz rántott el onnan. 
-Hazz tesó most meg miért kellett??.-kérdeztem rá dühösen.
-Hallottam a gondolataidat és hidd el nem lett volna jól ha a táncparkett közepén szívod ki a vérét Bellának.-mondta szúrós szemmel.
-Jó megértem.-feleltem lehajtott fejjel majd hirtelen eszembe jutott az utolsó szava.
-Te honnan tudod a nevét?.-vontam megdöbbenten kérdőre.
-Tudod hogy ma suliba mentem na ő az osztálytársam.-mondta.
-Ja értem.-felelte.
-És jobb ha leszállsz róla.-mondta jóbarátom nevetve.
-Miért is?.-néztem rá furcsán.

-Ne vágj már ilyen fejet.-mondta röhögve majd belebokszolt a vállamba.

-Na de mond már hogy miért szálljak le róla.

-Mert már le van stoppolva.-mondta mosolyogva.

-Hát okés.-feleltem.

Hát igen öten vagyunk testvérek és ha valaki lestoppol hamarabb egy csajt az már az ővé egy pech. Na de nem baj megyek kerítek magamnak egy másikat....

Remélem tetszett :) Komizzatok és pipáljatok :) Bocsi a késésért :(

I.évad 2.rész

Reggel nagy nehezen csaptam le oda a telefonomnak hogy fogja már be akkorát rácsaptam hogy leeset a földre. Na hát remek de szerencsére nem lett semmi baja nagy nehezen kikászálódtam az ágyból majd a fürdőszobába mentem reggelre felfrissíteni magamat. Megmostam az arcomat majd egy száraz törülközővel megtöröltem és kiléptem a fürdőből majd kerestem magamnak valami ruhát ami mára jó lesz. Beismerem nem vagyok az a nagy divatos inkább csak lazán öltözködök nem vagyok amolyan "cicababa" mint a legtöbb lány én egyszerű és normális vagyok. Lassan felöltözködtem majd a táskámat felvéve leindultam a lépcsőn felhúztam a cipőmet és kiléptem a kissé hűvös levegőre. Elindultam az iskola felé egy újabb unalmas napra de szerencsére legalább a két legjobb barátnőm velem lesz mint mindig. Anna és Stef a leges legjobb barátaim a világon már óvodás korom óta. Ahogy közeledtem az iskola felé már messziről láttam hogy várnak rám a suli lépcsője előtt hála az égnek.
-Sziasztok.-mondtam mosolyogva mikor odaértem.
-Szia Bella.-mondták mind a ketten.  
-Mizu csajok?.-dobtam fel egy kérdést.
-Háát azon gondolkoztunk Annával hogy el kéne mennünk ma bulizni mivel péntek van.-mondta Stef mosolyogva.
Hát igen a buli ezek ketten megörülnek a buliért én hozzájuk képest nem nagyon de hát mégis beleegyeztem.
-Rendben.-feleltem mosolyogva.
-De valami csini ruhát vegyél fel.-mondta Anna.
Mielőtt bármit mondhattam volna erre becsengettek és mehetünk a terembe nehogy elkéssünk a magyar óráról. Helyet foglaltam a szokásos egypados helyemen mint szokásom Stef az egyik Anna pedig a másik oldalamra ültek le. Nagy volt a hangzavar de amikor kinyílt az ajtó és a tanárnő belépett a terembe mindenki elcsendesedett de felfigyeltem valamire nem egyedül jött be egy göndör hajú fiú követte.
-Gyerekek legyetek egy kicsit csendben szeretnék bemutatni nektek valakit.-tapsolt egyet-kettőt.
Mindenki teljesen csendbe lett és a tanárnőre vezették a tekintetüket.
-Új osztálytársatokat szeretném bemutatni Harry Styles-t.-mondta mosolyogva.
Mindenki elmormogott neki egy sziát majd a tanárnő megkérte hogy keressen magának egy ülőhelyet. Ahogy észrevettem a mögöttem lévő padot szúrta ki és elindult felé ahogy elhaladt mellettem furcsa érzés kerített a hatalmába egy különös jelenséget éreztem. Egész órán nem tudtam máson gondolkozni csak a fürtösön hogy mi lehet vele kapcsolatban ez a fura érzés. Hirtelen valaki megkocogtatta a vállamat és hátrafordultam a göndörke egy papírfecnit nyújtott át nekem gondolkodás nélkül elvettem.

"Fogadjunk azon gondolkozol hogy mi lehet ez a fura érzés velem kapcsolatban? :P"

Hitetlenkedve olvastam többször vissza az üzenetet nem hittem a szememnek ezt meg honnan a fenéből tudja? Gyorsan ráírtam neki a választ.

"Ne gondolkoztam semmi ilyesmin hülyeségeket beszélsz"

Hátradobtam neki a cetlit majd nem törődtem az üzeneten tovább figyeltem az órára de néha mégis beugrott ez a furcsa üzenet. A csengő éles hangjára tértem vissza a jelenbe majd felkaptam a táskámat és kimentem a folyosóra.....
A nap további részei hamar elteltek hála istennek de az üzenet még mindig nem hagyott nyugodni mielőtt hazaindultam volna a csajok emlékeztettek hogy este buli hát remek így nem tudok nyomozni az új vámpír után de sebaj legalább kiszellőztetem a fejemet kicsit mert már képzelődök. Amit hazaértem elkezdtem készülődni hamar készen lettem ezért lefeküdtem az ágyra és közben a célpontom adatait nézegettem.......


Remélem tetszett :) Jó olvasást mindenkinek :) Komiz, pipálj nyugodtan :) 

I.évad 1.rész

Újabb nap és újabb este az egész napos iskolában lógás után mindig az éjszakát várom hogy kimozdulhassak és a munkámmal foglalkozhassak. Óvatosan lépkedtem az erdőbe nehogy zajt csapjak és valaki felfigyeljen rám vagy eláruljam magamat. Egyszerűen imádtam az erdőben éjszaka lenni és csak a munkámra összpontosítani és átadni magamat az éjszakának.

Megláttam a távolban egy alakot és gyorsan a legközelebbi fa mögé bújtam hátha nem vesz észre. Az övtartómból előhúztam egy fakarót és harcra készen álltam és kiléptem a fa mögül. A távolban a lény észrevett és gyors sebességgel közeledett felém de én meg se moccantam csak álltam egy helyben. Vészesen közeledett felém megvillantotta fogait előttem hátha sikerül megrémisztenie de semmi haszna nem volt nem ijedtem meg tőle. A karót a hátam mögé rejtettem hogy ne vegye észre ahogy közeledett felém vártam hogy egyre közelebb jöjjön majd amikor közel ért hozzám a hátam mögül előrántottam a karót és egyenesen a szívébe döftem. A vámpír nyögött egyet majd az összeszáradt teste a földre zuhant. Elégedetten álltam a test mellet már jó 2 hónapja erre a vámpírra vadászok és azóta nem kaptam új vadászcélpontot. Apum mindig azt mondja hogy először amit kiad végezzek azzal a személlyel és utána kapok újat és hála az égnek végre kaphatok egy másik célpontot. Elégedetten ballagtam vissza a kocsimhoz az erdő széléhez beszálltam beindítottam a motort és indultam is hazafelé. Fél óra múlva meg is érkeztem a házunkhoz leparkoltam és beindultam. 

-Megjöttem.-kiabáltam el magamat az ajtón belépve.

Apu a konyhából lépet ki a kiáltásomat halva.

-Szia törpe.Na hogy sikerült a küldetés?.-kérdezte mosolyogva.

Hát igen törpe mindig így szólít mivel nem vagyok valami magas ezért rajtam maradt ez a név de nem is bánom.

-Jól sikerül elintéztem.-mondtam mosolyogva.

-Tényleg?.-kérdezte meglepetten.

-Igen tényleg.-feleltem.

-Rendbe.Majd a szobádban találsz egy fényképet és néhány információt az új célpontról.-mondta majd eltűnt a konyhában.

Ez az végre egy újabb küldetés amilyen gyorsan tudtam felszaladtam a szobámba és az íróasztalon találtam meg a dossziét. 

Hát igen mint amit mindig elfelejtenek kideríteni a korát hogy fiatal vagy idősebb vámpírral van dolgom ezt utálom a legjobban. De ha jól megnézem a képet lehet hogy egy fiatalabbal van dolgom eddig nagyon nem szoktam megnézni a képeket de most felkeltette az érdeklődésemet. Mit ne mondjak elég helyes...mi a francokat beszélek én vágtam magamat pofon ő egy célpont le kell vadásznom. De inkább holnapra hagyom nemsokára suli is és eddig semmit nem aludtam még már előre látom hogy reggel úgy fogok menni mint egy élő zombi.....

Remélem tetszett :) Igaz hogy rövid de először a véleményetekre vagyok kíváncsi utána kehet lesznek hosszabb részek ;)  

Prológus

Hát hol is kezdhetném talán először bemutatkozok Izabella Morgan vagyok 17 éves Londonban lakok az apukámmal. Hát igen csak vele mivel anyukám kiskoromban meghalt alig 4 éves voltam amikor történt egy baleset de mind ebből én nem értettem semmit de most már igen el is mesélném hogy mi történt. Tisztán emlékszem még mindenre mintha tegnap történt volna anyukámmal éppen az étkezőben voltunk apukám dolgozott de azt soha nem árulta el hogy mit azt mondta mindig "ha nagy leszel majd megtudod" hát beleegyeztem nem faggattam tovább. Na de a lényeg épp ültem a konyhában vacsoráztunk amikor anyukám hirtelen kinézett a konyhaablakon majd magához hív tisztán emlékszek az utolsó mondatára "menj fel a szobádba és akármit hallasz ne gyere le" én mint jó gyerek fel is mentem a szobámba. Hirtelen furcsa zajokat hallottam a földszintről ezért nem hallgatva anyukám szavára lassan lemerészkedtem és ami elém tárult azon szinte lefagytam két alakot vettem észre miközben anyukámat fogják le aki próbál védekezni ellenük de sikertelenül. Ha jól láttam az egyik a nyakához hajolt és a szobát hangos sikítás töltötte be majd később kezdett elhalkulni és a két férfi felemelkedett a földről amin anyum élettelen teste hevert majd rám néztek. Azokat a szemeket sose felejtem el vérben forogtak és pirosan izzottak az egyik felém indult vicsorogva de a másik csak legyintet rá hogy nem éri meg és eltűntek egy szempillantás alatt. Hát ennyi lenne a történet mint kiderült az a két fickó vámpír volt és hát igen így derül ki hogy apukám foglalkozása vámpírvadász. 15 éves koromban tudtam meg ezt és megfogadtam hogy mindenáron megkeresem az a két férfit akik meggyilkolták az édesanyámat és bosszút állok. Szerencsére elsajátítottam a vámpírvadászat minden dolgát. De mi történik akkor amikor egy vadászat során megismerkedek egy vámpírral és cseppet se ellenszenves? De viszont nekem az a dolgom hogy vámpírokat öljek. És ha további 4 fiúval ismerkedek meg akik szintén vámpírok és nem a rosszabb fajtából. Ez majd a történetből kiderül :)