I.évad 14.rész

Reggel viszonylag kipihenten ébredtem fel és ez talán már rég volt. Majd a tegnap esti beszélgetés jutott eszembe Lanával. Gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem egy egyszerű ruhát majd leindultam a konyhába. Ahogy beléptem a helyiségbe Zaynt, Niallt és Lanát pillantottam meg ahogy beszélgetnek és valami piros italt isznak feltételezem vért. 
-Jóreggelt. Lana mikor indulunk?.-kérdeztem miközben a hűtőben néztem körül valami ehető után.
-Ha reggeliztél utána indulhatunk is.-felelte mosolyogva.
-Ti meg hova mentek?.-vonta fel a szemöldökét Zayn.
-Tegnap este még beszélgettem Bellával és úgy döntöttünk hogy a mai napot együtt töltjük.-mosolygott Lana.
-Jól hangzik.-mondta mosolyogva Niall miközben megcsókolta.
Zayn nem szólt semmit csak megrántotta a vállát. Gyorsan megreggeliztem majd épp léptünk volna ki az ajtón amikor Harrybe és Louisba botlottunk.
-Hova-hova?.-vont kérdőre Harry.
-Majd a többiek elmondják de most sietünk.-feleltem majd gyorsan az autó felé mentünk.
-És hova megyünk?.-kérdeztem mikor már beszálltunk.
-Gondoltam mehetnénk a plázába.-mosolygot.
-Rendben.-mosolyogtam szintén.

*1 óra múlva*

Még életemben nem vásároltam talán ennyit mint most. Már azt se tudom hanyadik boltot jártuk végig de mindkét kezem teli volt szatyrokkal.

-Szerintem együnk egy fagyit.-ültem le egy székre.

-Benne vagyok.-felelte.

Kerestünk a közelben egy fagyizót majd beültünk és rendeltünk egy-egy fagyi kelyhet. Ahogy meghozták a rendelésünket elkezdtünk mindenféléről beszélgetni.

-Amúgy te mikor változtál tudod...vámpírrá?.-kérdeztem meg.

-Hát erről nagyon nehéz beszélnem..-hajtotta le a fejét szomorúan.

-Figyelj ha nem akarsz akkor nem kell beszélned róla.-mondtam.

-De elmondom...mert bízom benned. Erről csak a fiuk tudnak senki más.-mondta még mindig szomorúan.

Látszott rajta hogy amikor feltettem a kérdést elgondolkozott és nagyon szomorú. De a tudat hogy egy napja ismerjük egymást és bízik bennem nagyon jó érzés.

-Az egész még akkor kezdődött amikor 5 éves voltam...-kezdett bele a mesélésbe.

-A szüleim vámpírvadászok voltak és azt akarták hogyha betöltöm a 10 éves életkort én is az legyek. Nem szóltam semmit hiszen azt szerettem volna amit a szüleim mondtak nekem. Egyik este amikor a szüleimmel otthon voltunk valamilyen oknál fogva apám felküldött az emeletre hogy bármit hallok ne menjek le. Az ágyamban voltam összekuporodva amikor dulakodás hangokat hallottam lentről és a szüleim parancsának ellentmondva lementem. Ahogy leértem a szüleim a földön feküdtek semmi életjelet mutatva. Utána csak annyira emlékszek hogy két alak berak egy fekete furgonba és elvisznek. Mint kiderült azok voltak akik megölték a szüleimet. Elvittek magukhoz és felneveltek iskolába járattak egészen addig amíg benem töltöttem a 18 életévet. Azon az estén engem is átváltoztattak vámpírrá. Amikor átváltoztattak akkor elszöktem tőlük és a menekülésem során találkoztam a fiúkkal akik megígérték hogy vigyáznak rá.-fejezte be gy nagy sóhajtással.

Nagyon meglepett ez a történet sajnáltam szegény lányt. Egyszerűen nem tudtam megszólalni csak azok jártak a fejembe amiket mondott.

-Nagyon sajnálom.-nyögtem végül ki.

-Nem kell sajnálni már kezdem elfelejteni.-erőltetett magára egy mosolyt.

-De hagyjuk ezt a témát. Beszéljünk másrol.-mondta.

-Miről akarsz?.-kérdeztem.

-Mi a helyzet Zaynell és Harryvel?.-vonta fel a szemöldökét.

-Mégis mi lenne?.-nevettem fel kínosan.

-Mi lenne? Látszik rajtuk hogy kedvelnek. Zayn állandóan néz téged Harry meg állandóan a közeledben van és mindenről tudni szeretne.-felelte.

-Csak beképzeled magadnak az egészet.-nevettem fel.

Lana csak megrántotta a vállát és tovább ette a fagyiját. Lehet hogy tényleg igaza van? Kedvelnének engem? Hogy lehetne egyáltalán igaz hiszen a vámpíroknak nincsenek érzéseik. Vagy mégis?....

Remélem tetszett :) Komizz és Pipálj :)

I.évad 13.rész

Bocsi mindenkitől hogy csak most hozom a részt de időm nem volt :( De már itt van jó olvasást :)

Harry szemszöge:
-Hahóó itt vagy?.-pillantottam meg hirtelen egy kezet magam előtt.
-Bocsi csak elgondolkoztam.-nevettem fel kínosan.
-Hát azt észrevettem már vagy 5 perce itt lengetem előtted a kezemet.-nevetett fel.
-Merre megyünk amúgy?.-kérdezte.
-Hát úgy gondoltam sétálunk kicsit közben beszélgetünk.-mosolyogtam rá.
-Nem beszéltünk már eleget múlt éjjel?.-nevetett fel.
-Hát szerintem nem. Amúgy otthon apuddal mi a helyzet?.-kérdeztem.
-Hát semmi különös csak annyi hogy itt hagyott 2 hétre.-felelte kicsit letörve.
-Komolyan?.-kérdeztem meglepetten.
-Aha. Valami dolga akadt Amerikában.-felelte.
Nem tudtam semmit mondani rá csak mentünk csendesen egymás mellet. Sajnáltam hogy egyedül kell maradnia ilyen hosszú ideig. Hirtelen valami eszembe jutott lehet hogy nem a legjobb döntés és lehet nem egyezik bele de egy próbát megér.
-Mi lenne ha hozzánk költöznél addig?.-szólaltam meg hirtelen.

Bella szemszöge:
-Mi lenne ha hozzánk költöznél addig?.-hallottam meg hirtelen a hangját.
Ledöbbentem ezen a kijelentésénél hogy költözzek oda hozzájuk. Nem tudtam mégis mit mondjak egyáltalán jó döntés beköltözni egy vámpírokkal teli házba?
-Nem tudom. Nem jól jönne ki ha oda költöznék hiszen Louis biztos még pipa rám.-feleltem.
-Ne hülyéskedj már azért volt mert elszöktél már biztos megbékélt.-felelte mosolyogva.
Nem figyeltem arra mit mond csak az arcát néztem egyszerűen elvarázsolt a mosolya. Lehet hogy rossz döntést hozok de nem tudok mást tenni egyszerűen elvesztem az eszemet mellette.

-Rendben legyen.-mondtam.

-Akkor küldök is egy üzit a többieknek mi pedig vissza megyünk hozzátok és összepakolunk.-felelte majd elkezdet pötyögni a telefonján.

Olyan 10 perces séta után megérkeztünk a parkolóba majd megszólalt.

-Hát úgy látszik lesz egy kis társaságod ha ott leszel nálunk.

-Eddig is tudtam mivel összesen öten vagytok.-nevettem el magam.

-Nem úgy értem. Hanem lány társaságod.-mondta.

-Mégis ki??.-lepődtem meg.

-Niall barátnője Lana aki szintén vámpír mint mi de barátságos.-felelte mosolyogva.

-Oké.-csak ennyit tudtam mondani de azért kíváncsi vagyon Lanára.

Bepattantunk a fekete járműbe majd elindultunk hozzánk. Amint odaértünk elindultam felfelé a szobámba és az ágyam alól előhúztam egy bőröndöt és kezdtem is a ruháim között válogatni. Nem telt bele fél órába és kész is voltam bezzeg Harry nem bírta sokáig ezért azt mondta a kocsiban megvár. Gyorsan felvettem a napszemüvegemet majd siettem le a lépcsőn gondosan bezártam az ajtót. Segített berakni a csomagomat a csomagtartóba majd elindultunk.

*Fél óra múlva*

Már jó ideje megyünk de még mindig nem értünk oda én meg halálra unom magamat. Ezért eszembe jutott valami hogy tweetelek egyet ha már ennyire unalom van.

Izabella Morgan @Izabella_Morgan Egy unalmas utazás már fél órája igaz @Harry_Styles ;) Csak koncentrálj a vezetésre :D

Miután ki tweeteltem megszólalt Harry telefonja és sejtettem is hogy miért. Ahogy megnézte a telefonját felnevetett.

-Te aztán nem vagy normális.-mondta mosolyogva.

-Miért ne lennék? Inkább a vezetésre koncentrálj ne a telefonra.-kaptam ki a kezéből. 

Nem szólt semmit csak rám nézet majd perverzül rám mosolygott amin megforgattam a szememet.

Egy óra múlva megérkeztünk az elhagyatott házhoz ahol nemrég már voltam. Kiszedtük a csomagomat majd befelé indultunk. Ahogy beléptünk a nappaliba mindenki ott volt beleértve egy vörös hajú lányt is aki feltételezem Lana lehet. Mindenkit köszöntöttem egy-egy arcrapuszival viszont Zaynnél kicsit feszélyezve éreztem magam ezért gyorsan túlestem rajta. Igaz hogy Harry is megcsókolt de azóta nem hozta fel a témát és örülök neki viszont Zayn állandóan csak bámul ami kicsit zavar. Louis pedig hát szerencsére megbékélt ahogy látom így nem kell elkerülnöm.

-Szia Lana Wilson vagyok.-termett hirtelen előttem mosolyogva.

-Szia én pedig Izabella Morgan de csak szólíts Bellának.-nyújtottam felé a kezemet de ő helyette megölelt amit egy kis idő múlva viszonoztam.

-Örülök végre hogy van egy lány rajtam kívül.-felelte vidáman.

Ahogy észrevettem eléggé életvidám és hiperaktív ez a lány de elsőre barátságos.

Leültünk a nappaliba és elkezdtünk beszélgetni sokmindenről szó esett de engem legjobban a vámpír életük érdekelt meg mielőtt azok lettek. Nem zavarta őket hogy kérdéseket teszek fel szívesen válaszoltak aminek örültem. Nem tudom mennyi idő telhetett el de már kint sötétedett így úgy döntöttem elmegyek zuhanyozni. Amint kész lettem befeküdtem az ágyba majd a laptopomat elővéve úgy döntöttem netezek kicsit. Kopogásra lettem figyelmes és nemsokkal később Lana jelent meg.

-Bocsi nem akartam zavarni.-felelte.

-Gyere nyugodtan nem zavarsz.

-Csak azért jöttem hogy nincs kedved velem tölteni a holnapi napot?-kérdezte.

-Persze hogy van kedvem.-mosolyogtam rá.

-Köszi. El se tudod hinni mennyire örülök ennek tudod nem nagyon vannak barátaim.-ölelt meg.

-Hogy-hogy?.-kérdeztem meglepetten mikor végetért az ölelés.

-Hát mivel vámpír vagyok nem nagyon megy könnyen a barátkozás mindig az van hogyha elárulom nekik mi vagyok elszaladnak és nem szólnak hozzám soha többet és emiatt kikel törölnöm az magamat az emlékükből.-mondta szomorúan.

Nagyon sajnáltam szegény lányt lehetett látni rajta hogy nagyon vágyik a barátokra mégse sikerül neki.

-És mi van a fiúkkal?.-kérdeztem.

-Barátnak barátok meg Niall-al járok de mégse olyanok mint egy lány barátnő.-felelte.

Nem szóltam semmit csak hosszasan megöleltem amit viszonzott is majd egy idő után elváltunk. Beszélgettünk egy ideig még képet is készítettünk egész életemben talán nem nevettem annyit mint most. Úgy döntöttünk egy idő után ideje lefeküdni így elbúcsúzott majd kilépet az ajtón. Gondoltam gyorsan feldobom a képet Twitterre mielőtt lefekszek aludni.

Izabella Morgan @Izabella_Morgan Jóéjt mindenkinek :) Egy újabb baráttal lettem ma gazdagabb örülök hogy megismertelek @Lana_Wilson legjobb barátnő xoxo

Talán egész életemben nem Tweeteltem ennyit mint a mai nap ez vicces. Eltettem a laptopot majd kényelmesen elhelyezkedtem és lehunytam a szememet és az álmok világába léptem át...

Remélem tetszett :) Komizz és pipálj :)