I.évad 20.rész

Bocsánat előre is a nagy kimaradásért :/ olvashattátok hogy miért nem tudtam írni az előző bejegyzésemben :) Na de nem húzom tovább az időt itt az újabb rész remélem tetszik :)

Bella szemszöge:
Már nem tudom mióta lehettünk a szobában csak feküdtem Harry mellkasán és hallgattam az egyenletes légzését. Hihetetlen hogy bemertem neki vallani hogy szeretem és ő is ugyanazt érzi irántam. Mégis nemtudom hogy hogyan lesz a kapcsolatunk ha ezt annak lehet nevezni. Hiszen én vámpírvadász vagyok ő pedig vámpír. Apámnak pedig nem mondhatom el igaz addig élvezhetem Hazz társaságát amíg haza nem ér.
-Min gondolkozol?-törte meg a csendet.
-Azon hogy hogyan fogjuk tudni eltitkolni a kapcsolatunkat apám elől.-sóhajtottam.
-Miért is kéne eltitkolni?.-kérdezte.
-Harry vámpírvadászok vagyunk és szerintem apám nem nagyon lelkesedne érte hogy egy vámpírral járok.-ültem fel.
-Bébi figyelj semmi baj nem lesz megoldjuk ketten.-simogatta meg az arcomat miközben a szemembe nézett.
Elmosolyodtam raja amit mondott majd egy lágy csókot nyomott ajkaimra.
-Nem vagy éhes?.-kérdezte.
-Talán egy kicsit. De ezt tőled inkább nem kérdezem.-nevettem fel.
-Attól hogy nem eszem emberi ételt másra éhezhetem.-döntött hirtelen hátra.
-Nyugalom mert én pedig éhes vagyok.-löktem le magamról és az ajtóhoz mentem.
-Mit dobhatok össze neked?.-kérdezte már a konyhában miközben leültem.
-Bármit amit ajánlasz.-mosolyogtam rá.
Hirtelen csapódott ki a konyhaajtó majd Liam, Louis, Niall és Lana léptek be az ajtón nevetve.
-Látom jól telt a vadászat.-mondta Hazz miközben elém tette az elkészített szendvicset és közelebb ült hozzám.
-Elég jól de itt nekem furcsa valami.-húzogatta Louis a szemöldökét.
Harry hirtelen rám nézett kérdően majd csak bólintottam egyet. Értettem hogy arra kéri az engedélyemet hogy elmondja a többieknek. Nem is akartam előttük titkolni legalább előttük ne legyen titok.
-Semmi titok nincs itt láthatod.-felelte Louisra nézve miközben átkarol és egy puszit nyomot az arcomra.
-Szóval együtt vagytok.-sikított fel hirtelen Lana majd odarohant hozzám és megölelt.
-Jó jó igen de nyugi mert megfojtasz.-nevettem fel.
-Gratulálok.-jött oda Louis és Niall.
Louis még valamit Harry fülébe suttogot de azt már nem hallottam.

Louis szemszöge:
Örültem mikor meghallottam hogy Harryék együtt vannak de közben kétségeim is támadtak. Ami történt nem hittem volna hogy valaha képes lesz valaki újat találni maga mellé. Féltettem Bellát is mert nem tudott erről de ha tudott volna akkor biztos nem jöttek volna össze. Mindent megteszek értük hogy együtt maradjanak ha kell akkor segítek is benne. Csak ne történjen meg ugyanaz..

Harry szemszöge:
Mind gratuláltak nekünk és örültem neki hogy ilyen jól fogadták hogy együtt vagyunk.
-Vigyázz rá haver.-suttogta a fülembe Louis miközben megveregette a hátam.
Tudtam hogy Louis mire értette és csak remélni tudtam hogy Bella nem hallotta mert még ezt nem akartam elmondani neki.
Már több mint 40 éve történt de akkor se tudom kiverni ezt az egészet a fejemből. Hihetetlen hogy képes voltam ilyet tenni de nem bírtam uralkodni magamon. Most hogy Bella mellettem van félek hogy vele is ugyanaz történik. Nem akartam vele lenni emiatt de az érzéseimen nem tudok uralkodni. Még most is szörnyű ha visszagondolok arra a napra és az estére. Néha álmomba is visszatér ez az emlékkép és felriadok az éjszaka közepén ziláltan. A többiek hiába próbáltak megállítani nem sikerült nekik. Ahogy Louisra és Niallra nézek tudom és érzem is hogy ugynazon gondolkoznak mint én. Csak egy nap volt csak egy este de minden tönkre ment...

Tudom tudom hogy rövid lett de nem akartam leírni csak a következő részben hogy mi történt :D Visszaemlékezés formájában olvashatjátok majd :) De komizzatok nyugodtan hogy mit gondoltok mi történhetett :D