I.évad 33.rész -Évad befejező rész.

Gondoltam mivel évadokra van osztva így itt az ideje hogy egy csavarral vége legyen az első évadnak :) Pipálj és komizz mit gondolsz :D

Már több mint 1 órája úton vagyok mégse jut semmi eszembe hogy tudnám rávenni hogy Stef-et engedje el. Nem ismerem Eric-et de megértem hogy a húgán akar bosszút állni de ennek az árát nem az én barátaimnak kéne megfizetnie. Ráhajtottam egy földes útra majd fél óra múlva a távolban egy kis házat vettem észre. Nagyszerű egy elhagyatott helyen egy ház jöhet még ennél rosszabb? Leállítottam a motort majd elindultam a ház felé. Mikor odaértem lassan fellépkedtem a lépcsőkön majd kicsit betoltam az ajtót ami nyikorogva kitárult. Beléptem és körülnézve tényleg senki nem lakta felborított bútorok és mindent por fedte.
-Előjössz vagy kárnak jöttem el?-mondtam kicsit hangosabban miközben megálltam az előszoba közepén. 
-Azt gondoltam nem vagy ilyen bátor hogy eljössz egyedül. De a barátokért mindent nem?.-felelte mosolyogva a lépcső tetejéről majd elindult lefelé.
-Akkor igencsak alábecsülsz.-követtem a tekintettemmel miközben leért majd megállt egy kicsit távolabb tőlem.
-Én senkit nem szoktam alábecsülni. Jobban szeretem ha az igazat mondják nekem. Bár nem mintha tudnának nekem hazudni.-felelte miközben a mellette álló polcról levet egy poros labdát majd elkezdte egyik kezéből a másikba dobálni.
-Ezt hogy érted?.-húztam fel a szemöldökömet.
-Gondolom vámpírvadászként tudod hogy vannak különös képességeink. Veszélyes az ilyeneket elárulni de az enyémet megosztom veled megérzem ha valaki hazudik.-mosolyodott rám.
-Akkor már tudtad hogy egyedül fogok jönni.
-Nem volt nehéz kitalálni. Ha nem egyedül jöttél volna a barátnőd már nem élne.
-Hol van?
-Biztonságban. Az egyik szobában kicsit megcsapolva ájultan.-felelte gonosz vigyorral.
-Azt mondtad ha eljövök nem fogod bántani.-csattantam fel.
-Nem bántottam. Csak meg is éheztem meg lekellet nyugtatni kicsit nehogy megpróbáljon elszökni.
-Mi kell érte cserébe?
-Sokat gondolkoztam rajta..az nem segítene ha megölnélek az nem lenne elég szenvedés a drága barátodnak..de utána eszembe jutott mennyire fájna neki ha soha többet nem látna..-nézett a szemembe.
-Ezt hogy érted?
-Úgy kedvesem..hogy a barátnődért cserébe annyit kérek hogy te állj a helyére.
-Most azt kéred hogy legyek a foglyod?
-Félreértesz nem a foglyom..nevezhenténk utazótársnak..persze ha elvállalod nem maradhatunk egyhelyben nehogy megtaláljanak.
Elgondolkoztam rajta mi lenne ha nemet mondanék. Akkor Stef-et megölné. Ha viszont elfogadom az ajánlatát elkell hagynom Harry-t valószinűleg örökre. Nem lehetek vele ott a bálon se a barátaimmal mikor végzünk. Néha az embereknek meg kell hozni a legnehezebb döntéseket. Nem akarom hogy bárkinek baja essen és ha Eric-en tartom a szemem nem bánthatja semelyik barátomat se.
-Rendben veled megyek. De van egy feltételem.-néztem rá.
-Halgatlak.-nézett mosolyogva.
-Hazavihetem Stef-et amíg nem tér magához hogy biztonságba tudjam. És persze a barátaimnak még akarok egy búcsúlevelet írni. Nem fogok azzal kapcsolatban semmit írni hogy merre megyünk mivel nem is tudom. De meg kell tudniuk hova tüntem el.
Néhány másodpercig nem szólt semmit majd megszólalt.
-Rendben. Azt nyugodtan megemlítheted a drága Harrynek hogy nálam vagy had dühöngjön.-kacsintott rám majd elindult az egyik szoba felé.

*~*~*~*~*~*~*~*~*

Szerencsére mielőtt felébredt volna Stef gyorsan haza tudtam vinni és eltűnhettem gyorsan. Most éppen hazafelé tartok a fiúkhoz. Eric mondta hogy nyugodtan mehetek mivel elmentek vadászni szedjek össze pár holmit és persze hagyjam ott a levelet és utána indulunk. Ahogy beléptem a házba nem volt kedvem elhagyni sok minden történt beleérte rosszat és jót is. De hogy mindenki biztonságba legyen muszáj megtennem. Felmentem az emeletre elkezdtem pár holmit bedobálni egy ócska táskába csak amik szükségesek. Mikor végeztem leültem Harry ágyára az éjeliszekrényen ott volt a repülős nyaklánca. Óvatosan felvettem majd a nyakamba akasztottam. Emlékszem sokszor mondta hogy örülne ha nálam lenne. Ha ezt az egy emléket is de magamnál szeretném hordani. Felálltam majd a farmer zsebemből előhuztam a levelet és letettem a szekrényre. Kiléptem a szobából majd elindultam lassan leértem majd a bejári ajtóhoz értem. Visszafordultam majd körülnéztem. Nagyon fog minden hiányozni de legjobban azok az emberek akiket mindennél jobban szeretek. Talán soha nem fogom őket viszontlátni és ez fáj a legjobban...

Harry szemszöge: 

Ahogy visszaértünk a vadászatról egyből szaladtam is fel a szobába. Reméltem hogy Bella már visszaért mert már nagyon hiányzik. Ahogy beléptem a szobába furcsa érzés fogott el. Körülnéztem majd a szemem megakadt egy levelen odamentem majd felvettem. Leültem az ágyra és kíváncsia felbontottam.

Harry nem is tudom pontosan mivel kezdjem.

Elöszőr is sajnálom hogy ezt egy levélben kell megtudnod.

Eric elrabolta az egyik barátnőmet nem a főhadiszállásra

mentem hanem hogy vele találkozzak.

Üzletett ajánlott hogy ne bántsa amit elfogadtam.

Az üzlet pedig az hogy vele kell mennem akármerre megy is.

Pontosan nem tudom merre fogunk menni

de ha tudtam volna nem írhattam volna meg..féltem

volna akkor is hogy talán nektek is bajotok esik.

Szomorú vagyok hogy nem lehetek ott veletek

majd mikor végzünk és nem táncolhatok veled sem.

Reménykedem benne hogy valamikor újra láthatlak de egyre

bizonytalanabb vagyok ezzel kapcsolatban.

Mond meg mindenkinek hogy szeretem őket és remélem

ők se haragszanak hogy feláldoztam magamat 

azért hogy mindenki biztonságban legyen.

Remélem nem felejted el hogy bízom benned és hogyha

nem is vagyok ott az átkodat akkor is sikerül legyőznöd.

A nyakláncodat magammal vittem remélem nem 

haragszol majd.

Kérlel ne törj össze és tartsd mindenkiben a lelket.

Örökké emlékezni fogok rád és Szeretlek Hazz.

Bella

Többször is elkellett olvasnom hogy felfogjam mit írt. Ez nem történhetett meg ha megtalálom kinyírom ezt az alakot. Nem fogok összetörni azon leszek hogy megtaláljam Bella-t ha a világ végére is követnem kell őket...