2.évad 1.rész

*3 hónap múlva*

Harry szemszöge: 

-HARRY!HAGYD MÁR ABBA VÉGRE!-ordított rám Louis miközben egy újabb széket dobtam a falnak.

-MÉGIS MIÉRT? AZ UTÓBBI IDŐBEN SEMMIT NEM ÉRTEM EL. ZSÁKUTCÁBÓL ZSÁKUTCÁBA FUTOTTAM MINDIG. MIKOR REMÉNYKEDTEM HOGY NYOMRA AKADTAM MINDIG ELBUKTAM.-ordítottam vissza neki miközben már emeltem volna fel egy újabb holmit hogy a falhoz vágjam. 

-Figyelj rám! Nyugodjon le mindenki. Harry ez nem megoldás.-emelte fel a kezét Niall.

Letettem a kisebb asztalt amit elakartam dobni majd egy épen maradt székhez léptem és leroskadtam rá.

-Harry. Mis is ugyanazt érezzük mint te. Úgyanúgy keressük őt 3 hónapja és mindig kudarcot vallunk ez mindenkire igaz nem csak rád.-jött közelebb Lana majd legugolt elém.

-Fogalmam sincs már hol keressem. Egyszerűen olyan mintha elnyelte volna a föld.-temettem az arcomat a kezembe.

-Megfogadtuk hogy addig keressük amíg meg nem találjuk. És szerintem ezt mindenki betartja és nem adjuk fel.-lépett be Zayn a szobába.

-De tudod jól hogy egy dolgot meg kell tenned ha nem magadért Bella-ért.-nézett a szemembe Liam.

-Mit mondod Aurora?

-Azt hogy pontosan délben legyünk a tisztáson. Megtalálta azt a nagyhatalmú varázslót. És segít nekünk.-felelte.
-Mennyi időnk van addig?
-Még 2 óra.-mondta Lana.
-Még elintézek valamit. A tisztáson találkozunk majd.-felálltam majd a válaszukat meg sem vártam kiléptem az ajtón.

*~*~*~*~*~*~*~*

Lassan lépkedtem a célom felé majd elértem egy hatalmas vaskapuhoz. Felnéztem a tetejére két holló károgott egymásnak. Rég nem jártam itt. A kaput kinyitottam kicsit nehezen sikerült de bejutottam. Próbáltam minden emlékemet ide elzárni. De ahogy Bella megjelent hirtelen mintha újra visszaköltözött volna belém az élet. Ahogy előre felé mentem sok sír mellett elhaladtam. Csúpa olyanok akiket senki nem ismer vagy éppen eltűntek de a testüket senki nem találta meg. A sarokba messze a többi sírtól két sírkő hevert. Odaléptem az egyikhez majd legugoltam és végigsímitottam a feliraton 'Lexy'. Óvatosan letettem a kő elé egy vörös rózsát majd a másikhoz fordultam. 'Anne szeretett anyám' állt a kőre vésve. Leültem a sírok közé majd csak bámultam előre.

-Kár hogy nem vagy itt velem. Te tudnád mit kellene tennem.-szólaltam meg egy sóhaj kiséretében.

Már sok éve hogy édesanyámat elvesztettem. De nekem ő volt a mindenem. Még akkor is kiállt mellettem mikor bevalottam neki mi történt azon az éjszakán mikor átváltoztam. Ott voltam mellette mindig mikor tudtam hogy én örökké élni fogok ő pedig nem. Egy betegség vitte el átváltoztathattam volna de ő nem akarta. Az ő szavaival élve egy anya soha nem lehet örökké a gyereke mellett. De rettentően fájt az elvesztése. És most félek hogy Bellat is elveszíthetem. Hiszen ő ember én pedig vámpír. Mi van akkor ha beteg lesz? Vagy súlyossan megsérül? Nem hiszem hogy vámpír szeretne lenni. 

-Sajnálom hogy sokáig nem voltam. Most nagyon rossz a helyzetem. Nem tudom mihez kezdjek.-feleltem miközben egy fekete rózsát raktam a sírjára.

-Tudod mindig hogy mit kell tenned. Csak nem gondolkozol el a dolgokon.-szólalt meg hirtelen egy hang nem messze tőlem.

-Te meg ki vagy??És...-fordultam meg gyorsan.

Mindig nagyon jók az érzékeim de most annyira elvoltam foglalva hogy nem is hallottam hogy jön valaki.

-..honnan tudom hogy édesanyád mindig ezt mondta neked? Ezt akartad mondani igaz?.-mosolygott rám a lány.

-Ki vagy te??.-néztem rá mérgesen.

-Ha jól tudom te Harry vagy. Én pedig a 'mágus'? 'varázsló'? aki segít neked.-felelte.

-Honnan tudtad ezeket a mondatokat? A családomról soha senkinek nem beszélek.

-Mindenkinek megvanak a különös képességei. Nekem például az ha belépek egy temetőbe hallom a halottakat. Anyukád felelt én csak továbítottam.-mosolygott majd közelebb jött és leült mellém.

-Óóó..sajnálom nem akartalak letámadni.De a nevedet még mindig nem tudom.-néztem rá.

-Perrie vagyok.-mosolygott.

-Harry de ezt már tudod.Szóval az anyám szerint tudom mit kell tennem.

Muszáj megszabadulnom ettől az átoktól. Ha megvan utána folytathatom Bella keresését.
-Segítesz akkor nekem?.-néztem rá.
-Mindent megteszek amit csak tudok.De induljunk nemsokára kezdenünk kell.-húzta mosolyra a száját.
Felálltunk majd elindultunk. Akiket szeretek mindent meg kell értük tennem. Lekel győznöm ezt a démont. Utána pedig Bella a lényeg. Meg kell szabadítanom a szerelmemet annak az elmebetegnek a karmai közül.

Remélem mindenkinek tetszett a rész :) Komizz és Pipálj a szereplők közé pedig egy új személy bekerült :)